Elkezdődött a központi szúnyoggyérítés

Április huszonkettedikén vette kezdetét az idei központi szúnyoggyérítés. Első lépésként Csongrád-Csanád megyében, a Tisza déli szakaszán és a Maros hullámterében, illetve a Szolnok környéki vizekben kerül sor szúnyoglárva-gyérítésre. 

Az eljárás során repülőről biológiai készítményt permeteznek háromezer hektárnyi vízfelületre ott, ahol sok szúnyoglárva fejlődik. E héten a Balatonnál és a Velencei-tónál folytatódik a szúnyoglárvák elleni fellépés.

Idén is a katasztrófavédelem irányítja az országos szúnyoggyérítést. A katasztrófavédelem megbízott szakértői folyamatosan nyomon követik a szúnyoglárvák fejlődését, így biztosítható az időben történő beavatkozás. A hideg tavasz miatt csak néhány helyen indult meg a lárvák fejlődése, ezekben a vizekben kell elkezdeni a biológiai szúnyoggyérítést.

A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így a nem vérszívó szúnyogokra is ártalmatlan. A szakértők folyamatosan nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődésüket, ez alapján határozzák meg a területet és a kezelés időpontját. 

A hőmérséklet, a csapadék és a folyók áradásának eltérései miatt a biológiai módszer alkalmazásának időpontja helyenként eltérő. A következő hetekben várhatóan a Tisza további szakaszain, a Tisza-tónál, a Balatonnál és a Velencei-tónál lehet a lárvák tömeges megjelenésére számítani, itt készülnek biológiai kezeléseket végezni. A Dunántúlon a Balatonnál és a Velencei-tónál az ilyenkor szokásosnál valamivel kisebb területet kell kezelni, főként az állandóan vízzel borított lárvatenyészőhelyeket veszik célba a szakemberek. Összesen 5000 hektárt kezelnek a következő napokban.

Hatékony biológiai gyérítést csak a szúnyogok tenyészőhelyeinek pontos ismeretében lehet végezni. Éppen ezért indította el tavaly a katasztrófavédelem azt a hároméves programot, amely a tenyészőhelyek feltérképezésére irányul. A szakértők részletesen feltérképezik azokat a területeket, ahol évről évre sok szúnyog fejlődik ki. A részletes térképek birtokában a biológiai gyérítések részarányát, valamint a kezelések hatékonyságát is jelentősen növelni lehet. A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez drónokat is bevetnek.

Már az 1980-as évek közepétől alkalmaznak biológiai eljárást a Balatonnál, ezen a területen a szakemberek részletes ismeretekkel rendelkeznek a lárvák tenyészőhelyeiről. Jelenleg is zajlik a csípőszúnyogok főbb élőhelyeinek feltérképezése a Duna, a Tisza, a Dráva és a Kőrösök teljes magyarországi szakaszán, így egyre pontosabban és hatékonyabban lehet alkalmazni a biológiai módszert.

A szúnyoglárvák nem csak a tavak és folyók mentén fejlődnek, megtalálhatóak szinte bármilyen vízben. Ezért is fontos, hogy a ház körüli tenyészőhelyeket megszüntessük, hiszen ezeket nem érinti a központi szúnyoggyérítés. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti edényekből, virágcserepekből néhány naponta kiönteni az esővizet, az esővízgyűjtő hordókat pedig szúnyoghálóval lefedni. Érdemes a ház lévő vízelvezető árkokat rendben tartani, hiszen ha nem áll meg benne az esővíz, szúnyogok sem fejlődnek benne, sőt egy felhőszakadás utáni villámárvíz kialakulásának is kisebb az esélye, ha rendezett az árok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post A thyssenkrupp fejlesztőközpontja mérnöki irodát nyitott Veszprémben
Next post Bakonytamásiban és Pápán is lakóházakban keletkezett tűz